💵 Nem A Bankszámla Állása Dönt
A cégvezető egyik feladata , hogy eldöntse, hogy mikor és mennyi pénzt vegyen ki magáncélra a cégből. Sokan a döntést a végletekig leegyszerűsítik. Példáula bankszámla aktuális állásához kötik: “Van pénz a számlán? Akkor kiveszem!” (Rosszabb esetben a könyvelő kéri, mert muszáj a mérleget kiegyensúlyozni, de remélem érted, hogy ez miért nem jó irány.)
Az a fajta gondolkodásmód, hogy terv nélkül nyúlsz a céges vagyonhoz elég veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja az osztalék kivételének két alapvető korlátját:
- A Jogszabályi Korlát: Osztalékot csak az eredmény (nyereség) terhére lehet fizetni. Hiába van pénz a számlán, ha a mérleg szerinti eredmény nem mutat nyereséget.
- A Cash Flow Korlát: Hiába van jogilag kivehető eredmény (profit), ha a bankszámlán lévő Cash Flow nem elegendő az azonnali, esedékes kifizetések fedezésére (likviditás).
A professzionális osztaléktervezés mindkét korlátot figyelembe veszi, és a pénzkivételt stratégiai döntéssé emeli.
1. A Két Korlát: Profit és Cash Flow
Az osztalék kivétele a cég irányából kétlépcsős folyamat:
| Korlát | Kérdés | Hol Nézze? |
| Profit | Van-e elegendő eredmény a cégben? | Eredménykimutatás |
| Likviditás | A kivétel után is lesz-e pénz a számlán a következő 6 hónapban? | Cash Flow Terv |
Tervezés Nélkül:
Ha a cég nyereséges, de nem tervezi a következő hónapok Cash Flow-ját, a nagy osztalék kivétele azonnal likviditási lyukat okozhat, és bankhitelre kényszerítheti a céget, ami feleslegesen növeli a kamatköltségeket.
2. Mikor és Mennyit Tervezzünk Kivenni?
Az osztaléktervezés a jövőre fókuszál, tehát kell hozzá egy cél, egy irány, ami felé lehet haladni.
Miért kell osztalékot tervezni?
Mielőtt megkérded: az osztalék a cég tulajdonosainak “jár”. Ez a befektetett tőkén elért nyeresége, azaz a vállalt kockázat kompenzációja. Nem ügyvezetői minőségben, elvégre azért munkabért és egyéb juttatást kap, hanem tulajdonosként kapja ezt. Különben vihetné a pénzét jövedelmezőbb helyre.
Te, mint aki vélhetően ügyvezető és tulajdonos is vagy egyben, osztalékágon tudod a legkedvezőbb adózással kivenni a pénzedet a cégből. Ehhez viszont szükséges tudnod, hogy a személyes terveidhez (minimum a tartalékképzéshez) mekkora összeg szükséges, és ezt hogyan tudod elérni a céged segítségével. Mindezt úgy, hogy ne döntsd romba az egészet
A Fix Vezetői Fizetés Alapozása
Először is, biztosítani kell a havi fix vezetői jövedelmet. Ez fedezi az alapvető megélhetési költségeket, de ahogy szó volt róla, ez még nem osztalék. Ez a fix kiadás már szerepel a Cash Flow tervben.
Ehhez jöhet elkülönítetten egy olyan összeg (a cég számláján is elkülönítetten van, és a fejekben is külön van cimkézve), amit ha nem is minden évben, de pl 5 évente kiveszed.
Ennek előnye:
- ha már nem vagy startup, de mégis te vagy az utolsó, aki nyereséget lát, az nagyon hamar elveszi a kedvedet
- ez lesz a te vésztartalékod, hogy ha bármiért is nem tudsz dolgozni, akkor erre tudsz majd támaszkodni te és a családod is akár 2 éven keresztül
- de ebből fogod felépíteni azt az összeget is, amiből magánemberként nyugdíjba mehetsz
Az Osztalék Tervezett Kivétele (Buffer-re Számolva)
Az osztalék kivételt is stratégiai pontra kell időzíteni. Csak akkor vegyél ki nagyobb összeget, ha a Cash Flow terv szerint a kivétel után a bankszámlán marad a tervezett kockázati puffer.
Ezt nagyon könnyen megteheted, ha előre megtervezed és elkülöníted az összeget. Ekkor:
- a mérlegedben befektetett tőkeelemként szerepel
- megfelelően kezelve akár dolgoztathatod is a cégeden belül (ekkor a nyereségről dönthetsz, hogy visszaforgatod, vagy kiveszed)
- amikor kiveszed, nem a napi operatív cash flowt terheled
🎯 Tervezd Meg az osztalékkivételt is
Az osztalék nem a bankszámla pillanatnyi állása, hanem a tervezett profit és a stabil Cash Flow eredménye. Használd a Flow-t az osztalék meghatározásához is!